Szeptembertől új szabályok az okirat-hitelesítésnél: mit nem hitelesít már a községi hivatal

2026. szeptember 1-jétől új törvény, a 78/2026 Z. z. számú, okiratok és okiratokon szereplő aláírások hitelesítéséről szóló jogszabály van hatályban. A községi és a járási hivatalok továbbra is hitelesítenek másolatot és aláírást, a törvény azonban tételesen felsorolja, mikor nem teszik meg. Ide tartozik a személyi igazolvány, az útlevél, a jogosítvány, a biztosítási kártya, az egészségügyi dokumentáció, a gépjármű forgalmi engedélye és minden olyan okirat, amely nem államnyelven íródott. Az illeték változatlan: 2 € minden megkezdett oldalért és 2 € minden hitelesített aláírásért.

Mi változott szeptember elsejétől?

A törvényt a szlovák parlament 2026. április 14-én fogadta el, a Törvénytárban május 8-án jelent meg. A 2001-ben elfogadott, 599/2001 Z. z. számú jogszabályt váltotta fel, amely csaknem negyedszázadon át volt érvényben. A községekre és a járási hivatalokra vonatkozó szabályok most egyetlen előírásban szerepelnek, és mindegy, hogy a községi hivatal ablakánál vagy a járási hivatalban intézkedünk.

A hitelesítést az úgynevezett hitelesítő személy végzi. A községben ez a polgármester vagy az a dolgozó, akit a polgármester írásban megbízott, a járási hivatalban pedig a hivatalvezető által megbízott személy. Az ügyfélnek érvényes személyi igazolvánnyal, úti okmánnyal vagy tengerészkönyvvel kell igazolnia magát, a külföldi állampolgárnak érvényes úti okmánnyal. Arról, hogy ki dönt majd a községi hivatalok vezetéséről, az áttekintőnkben olvasható, kik indulnak polgármesternek Gömör községeiben.

Melyik okiratot nem hitelesíti már a hivatal?

A törvény 7. paragrafusa tizenegy esetet sorol fel, amikor a másolat hitelesítése elmarad. Ha az okirata ezek közé esik, az ablaknál dolgozó ügyintéző nem saját döntésből utasítja vissza.

• Fényképes személyazonosító okmányok: személyi igazolvány, úti okmány, szolgálati igazolvány, katonakönyv és minden más fényképes okmány, amely a személy azonosítására szolgál.
• Egészségügyi iratok: biztosítási kártya, egészségügyi dokumentáció, egészségi állapotról és nyújtott egészségügyi ellátásról szóló igazolás.
• Tevékenységre jogosító igazolványok: fegyvertartási engedély, vadászjegy, horgászjegy, egyéb tagsági igazolvány, jogosítvány, a gépjármű forgalmi engedélye és műszaki igazolványa.
• Értékpapírok.
• Kataszteri és telekkönyvi kivonatok: az ingatlankataszter leíró és geodéziai adatállományából, a telekkönyvből és a vasúti könyvből készült másolat vagy kivonat.
• Szakértői vizsgálat nélkül össze nem hasonlítható dokumentumok: a törvény a térképet, a geometriai tervet és a műszaki rajzot említi.
• Védelmi elemet tartalmazó okiratok, ha a másolat készítésekor az adott elem funkciója sérülne.
• Külföldi felhasználásra szánt okiratok.
• Nem államnyelven írt okiratok. Kivétel a tanulmányok elvégzéséről és a megszerzett végzettségről szóló kétnyelvű okirat, valamint a cseh nyelvű irat.
• Az eredetivel nem egyező másolat.
• Olyan bemutatott irat, amely nem eredeti és nem is hivatalosan hitelesített másolat. Másolatról készült másolatot tehát a hivatal nem hitelesít.

Mennyibe kerül a hitelesítés a községi hivatalban?

A tételeket az új törvény nem érintette, továbbra is a 145/1995 Z. z. számú törvény illetékjegyzékében szerepelnek.

• Szlovák nyelvű okirat másolatának hitelesítése: 2 € minden megkezdett oldalért.
• Idegen nyelvű másolat hitelesítése: 4 € minden megkezdett oldalért.
• Aláírás hitelesítése: 2 € az okiraton és annak másodpéldányán szereplő minden aláírásért.
• Hivatalos pecsét lenyomatának és hivatalos aláírásnak a hitelesítése: 5 € minden lenyomatért és aláírásért.

Ha tehát egy háromoldalas szerződést kell hitelesíttetni, és ketten írják alá, a másolatért 6 €, az aláírásokért 4 € az illeték. A hivatal az ügyfél költségére maga is elkészítheti a másolatot, nem kell a fénymásolóból vinni.

Mikor nem hitelesítik az aláírást?

A törvény külön foglalkozik az aláírások hitelesítésével. Alá kell írni a hitelesítő személy előtt a hitelesítési könyvben, vagy az okiraton szereplő aláírást sajátként elismerni. Sajátnak számít az az aláírás is, amelyet a kéz helyett a test más része vezet, illetve amely protézis vagy más segédeszköz segítségével készül. Nem fogadható el az előre nyomtatott, bélyegzővel készült vagy beszkennelt aláírás.

Aláírás-hitelesítést nem kap üres lapra, kitöltetlen űrlapra vagy iratmintára, érvényes személyazonosító okmány nélkül, valamint akkor, ha nyilvánvaló, hogy a kért művelet törvénybe ütközik, a törvényt megkerüli vagy a jó erkölcsbe ütközik.

Mit igazol maga a hitelesítési záradék?

A záradék csak annyit mond ki, hogy a másolat megegyezik a bemutatott okirattal. A törvény előírja, hogy szerepelnie kell benne ennek a mondatnak is: „Ezzel a hitelesítéssel nem kerül hitelesítésre az okiratban foglalt tények tartalma, helyessége és valódisága.“ A kész hitelesített másolatba utólag semmilyen adatot vagy bejegyzést nem szabad beírni.

A hitelesítési könyveket a községek és a járási hivatalok naptári évre vezetik, lezárásuk után pedig tíz évig őrzik. A régi előírások szerinti könyveket legkésőbb 2027. december 31-ig használhatják, utána áttérnek a belügyminisztérium által közzétett új mintákra.

Hová vigyük a külföldre szánt okiratot?

A külföldön felhasználandó iratoknál a törvény a közjegyzői rendtartásra utal. Az ilyen hitelesítés tehát a közjegyzőhöz tartozik, nem a községi hivatalhoz. Ugyanez vonatkozik a külföldre szánt okiraton szereplő aláírás hitelesítésére, egyetlen kivétellel: a Csehországba szóló életbenléti igazolást a hivatalban is hitelesítik.

Az új szabályokról szóló tájékoztatót például Henckó (Henckovce) község is kifüggesztette a Rozsnyói járásban. A kisebb gömöri községeknek ez újabb tétel azon ügyek sorában, amelyekkel az emberek máshol helyett a hivatalba mennek. Idén több posta is bezárt a környéken, Berzétén, Veszverésen és Várhosszúréten szeptemberben szűnt meg a postahivatal.