A rimaszombati (Rimavská Sobota) Gömör-Kishonti Múzeum 2026. december 31-ig mutatja be azokat a palócokról készült fényképeket, amelyeket Pápai Károly néprajzkutató és antropológus 1890-ben készített. A képeken ajnácskői (Hajnáčka) és egyházasbásti (Nová Bašta) emberek is láthatók. A múzeum gyűjteménye idén egy borz, egy nyestkutya és egy aranysakál preparátumával is gazdagodott, ezek később az új állandó kiállításba kerülnek.
Mit mutat be a rimaszombati Palócok-kiállítás?
A kiállítás teljes címe Palócok. Pápai Károly fotói a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből. A múzeum a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeummal közösen készítette, kurátora Tóth Szilvia. Nagyjából száz felvételből válogat, amelyeket Pápai a palócok körében végzett néprajzi és embertani kutatása során készített, és amelyeket ma a budapesti Néprajzi Múzeum őriz. A fotókat a Gömör-Kishonti Múzeum saját gyűjteményének tárgyai egészítik ki. A Felvidék.ma szerint népviseletbe öltöztetett viaszfigurák is láthatók.
A Rimaszombati járásból Egyházasbást, Ajnácskő és Balogrussó (Hrušovo) szerepel a képeken. További felvételek Šuricén, Pincinán és Šahyban, valamint Rimócon, Hollókőn és Lapujtőn készültek.
Ajnácskőn közben újabb változás készül: az Ebeczky-kúria a Novohrad-Nógrád geopark látogatóközpontja lesz.
Ki volt Pápai Károly, és hogyan fényképezett 1890-ben?
Pápai 1861. december 20-án született Pápán, a Felvidék.ma szerint eredetileg Lip Károly néven. 1880-ban jogot kezdett tanulni, egy év múlva átiratkozott a bölcsészkarra, és Török Aurél antropológus előadásait is hallgatta. 1885-ben Budapesten tanári oklevelet és bölcsészdoktori címet szerzett. Beszélt németül, angolul, franciául és olaszul, oroszul is megtanult, mert Oroszországban és Nyugat-Szibériában is kutatott.
Hazatérése után fordult a palócok felé. A Felvidék.ma szerint 1890 nyarán öt hetet töltött a Palócföldön. 13 × 18 centiméteres üvegnegatívokra fényképezett, és egy lemezre néha két képet is készített úgy, hogy a lap egyik felét letakarta. Felvételeinek többsége embertani jellegű: ugyanazokat az arcokat szemből és profilból is lefényképezte. Miután elnyerte az emberek bizalmát, megmérte a testüket, fejüket, homlokukat, orrukat és szemüket is. A múzeum szerint a palócoknál főként a sötétebb hajú, szemű és bőrű emberek érdekelték.
A megnyitó szeptember 25-én volt, az idegenforgalmi világnap alkalmából. A kiállításról Máté György, a salgótarjáni múzeum munkatársa tartott előadást, és fellépett a Gömöri Virtus néptáncegyüttes.
Milyen ragadozókkal gazdagodott a múzeum gyűjteménye?
2026 júniusában a múzeum három, Gömörben és Kishontban élő ragadozó dermoplasztikus preparátumát szerezte be. A vásárlást a Fond na podporu umenia (Művészeti Támogatási Alap) támogatta egy 2025-ben benyújtott pályázat keretében. Szeptemberben ezek voltak a hónap kiemelt műtárgyai, később a múzeum készülő új állandó kiállításában kapnak helyet. Hogy mikor nyílik meg, azt a múzeum még nem jelentette be.
- Európai borz: a legnagyobb termetű nyestféle, szinte egész Szlovákiában elterjedt, Gömör és Kishont erdeinek jellegzetes lakója. Több generáció él együtt egy kotorékban, amely akár 5 méter mély és 100 méter hosszú is lehet. Télen kevésbé aktív, de valódi téli álmot nem alszik.
- Nyestkutya: nem őshonos faj Délkelet-Ázsiából, prémfarmokról szökött ki a természetbe. Rimaszombat környékén már 1945-ben lelőttek egy példányt, az azonban tenyészetből szökött meg. Ma Gömörben és Kishontban rendszeresen észlelik.
- Aranysakál: a 18. és 19. században talán Szlovákia területén is élt, a 20. század elején eltűnt. Az 1980-as évektől a Balkánról Magyarországon át terjed vissza. Gömörben és Kishontban többször megfigyelték, főleg a Szlovák-karsztban és a Cseres-hegységben. Főleg rágcsálókkal, dögökkel és rovarokkal táplálkozik.
Gálffy Monika, a múzeum biológusa a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a borz a térség őshonos lakója, a nyestkutya nem őshonos faj, az aranysakál pedig az elmúlt évtizedekben ismét terjedni kezdett Szlovákiában. Szerinte a preparátumok a természetben zajló változásokra is felhívhatják a látogatók figyelmét. Hogy milyen a Szlovák-karszt természete, ahol a sakál felbukkan, azt Gordon László fotói a rozsnyói (Rožňava) Bányászati Múzeum galériájában is megmutatják.
Mikor van nyitva a múzeum, és mennyi a belépő?
A múzeum címe Námestie M. Tompu 14/5, Rimaszombat. Október 1-jétől május 31-ig téli nyitvatartás érvényes: keddtől vasárnapig 9:00 és 17:00 között, hétfőn zárva.
- Belépő: felnőtt 4 €, gyerek, tanuló, diák és nyugdíjas 2 €, családi belépő két felnőttnek és két-négy gyereknek 10 €.
- Ingyenes: 6 év alatti gyerekeknek és a ZŤP-s látogatók kísérőjének.
- Információ a kiállításokról és csoportos bejelentkezés: 047/563 27 30.
A ZSSK vasúttársaság utasai kedvezményt kapnak a belépőből. Szeptemberben a múzeum az európai mobilitási hét idején félárú belépőt kínált.
Fotó: Ladislav Luppa, Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0)
