Oľga Bodorová, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum hosszú éveken át volt igazgatója könyvet adott ki „Židia v Jesenskom v Gemeri-Malohonte” címmel, amely Feled (Jesenské) zsidó közösségét dolgozza fel. A második világháború előtt 70 és 75 közötti zsidó lakos élt a faluban, ma már csak a temető maradt utánuk 17 megmaradt sírkővel, a zsinagógát pedig felismerhetetlenre építették át. A könyvről a rimava.sk portálnak adott interjúban beszélt 2026. szeptember 9-én.
Miért éppen Feledről írt?
Bodorová feledi születésű, bár a születési anyakönyvi kivonata szerint Rimaszombat (Rimavská Sobota) a szülőhelye. Életének első huszonhét évét a faluban töltötte. A zsidó közösségre gyerekkorából emlékszik: Malíková asszony papírboltjába jártak iskolaszerekért, az apja egyik kollégája pedig túlélte a koncentrációs tábort.
Szóbeli visszaemlékezéseket már nem gyűjthetett, Feleden nem élnek zsidók. Ezért Dr. Daniš 2009-ben a múzeum évkönyvében megjelent tanulmányára, a Yad Vashem adatbázisára, levéltárakra, a közösségi hálókra és a Cseh Rádióra támaszkodott. A könyvet Eva Pokornának ajánlotta, akit személyesen nem ismert; a kapcsolatot a lánya, a Cseh Rádiónál dolgozó Júlia teremtette meg. A Pokorná asszonnyal 2025-ben készült rádióinterjú értékes forrás volt a szerző számára.
Mi lepte meg a kutatás során?
Leginkább a számok pontatlansága. A bécsi döntés után a zsidó lakosok egy része elhagyta a falut, más részük viszont odaérkezett, így a nyilvántartott létszámok nem feleltek meg a valóságnak. A vármegye háború utáni újjászervezésekor ráadásul minden dokumentum elveszett, ami megnehezítette a kutatást.
A könyv történetei közt szerepel egy feledi asszony is, aki Tony Curtis hollywoodi színész unokatestvére volt. Akkor találkoztak, amikor a színész Budapestre látogatott a rokonaihoz.
Mi maradt a közösségből a faluban?
- Zsidó temető: 17 megmaradt sírkő, 1889-től 1976-ig temetkeztek ide.
- Az utolsó lakó: Malíková asszony, a papírbolt tulajdonosa, 1998-ban hunyt el. A kassai zsidó temetőben nyugszik.
- Zsinagóga: az épületet felismerhetetlenre alakították át, más látható nyoma a közösségnek nem maradt a faluban.
Hogy miért érdemes a témával foglalkozni, azt egyetlen mondatban foglalta össze: „a tudatlanság egyenlő a gyűlölettel”. A múlt és a saját felmenők ismerete szerinte a legjobb megelőzés. A háborús évek gömöri emlékezetéhez kapcsolódnak azok a megemlékezések is, amelyeket Gömörben tartanak.
Készül újabb könyv?
Igen. Bodorová a rimaszombati zsidó közösségről tervez kiadványt. Az olvasók valamennyit már megtudhattak róla Kornélia Wirtschafterová történetéből, amely az előző könyvében szerepelt. A szerző éveken át vezette a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumot, amelynek évkönyve a kutatás kiindulópontja lett.
Aki többet szeretne megtudni a témáról, annak a szerző a feledi zsidó temető meglátogatását ajánlja. A rimava.sk interjúja nem közli a könyv kiadóját, sem azt, hol lehet megvásárolni.
Fotó: Ladislav Luppa, Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0)
